A 25
éves Alex éppen munkából hazafele tartott az Andrássy úton, mikor meglátott
egy mókust felszaladni az egyik közelben lévő fa legtetejére. Megállt, utána is
kapta a fejét. Ahogy felemelte a fejét és tekintete megtalálta az apró vöröses-barna
mókust, elmosolyodott. A lemenő nap sugara aranycsíkokat festett tengerkék
szemébe. A szél fújdogált és belekapott fekete hajába,
megborzongott. Egy pillanatra átvillant az agyán, amikor még kicsi volt, és egy
nagyon szép, hatalmas kertes házban lakott a szüleivel, aminek óriási kertje
volt és egy szinte égig érő hatalmas nagy fa magaslott a közepén, hogy azon
látott egy mókusodút. Sok pici mókus lakta, egész nap lehetett hallani, ahogy
zajonganak, játszanak és ugrálnak egyik ágról a másikra, kergetik egymást,
élvezik az életet.
Továbbhaladt, teljesen elmerült a gondolataiban, az aznapi történéseken agyalt. Annyira csak ment, szinte észre sem vette, hogy majdnem elsodort egy embert, aki egy hatalmas belvárosi ház öreg vaskapuján jött ki az utcára.
Kereszteződéshez ért, piros lámpát kapott, megállt. Miközben várta, hogy váltson a lámpa, a túloldalt látott egy babakocsit toló anyukát, aki mellett a nagyobbik gyereke futkározott, körbe - körbe ugrálta anyját és kistestvérét. Látszott rajtuk, hogy nagyon szeretik egymást, boldog családnak tűntek.
A lámpa eközben zöldre váltott. Mihelyst lelépett a járdaszegélyről, meg kordúlt a gyomra.
Éhes volt, mivel már hosszú órák óta nem evett egy falatot sem. De nem volt kedve egyedül beülni a sok idegen közé, így felhívta egyik barátját, Pistit, hogy egyenek együtt.
- Szia Pisti - mondta.
- Szia Alex - szólalt meg a telefonba, hangja boldognak tűnt. - Mondjad, miért kerestél?
- Arra gondoltam, hogy lenne-e kedved velem elmenni a gyrososhoz enni egy jót, mert nem szeretnék egyedül enni. Meg az is eszembe jutott, hogy te még nem is ettél gyrost, így hát arra gondoltam velem tarthatnál.
Kis habozás után Pisti megszólalt - Persze, szívesen elmegyek veled, csak mond mikor és hol találkozzunk.
- 20 perc múlva a kis földalatti megállójánál, az Oktogonnál. Feljössz és én ott foglak várni a lejáró tetején.
- Rendben van, megbeszéltük. 20 perc múlva ott leszek.
A 16 éves Pisti 20 perccel később már ott is volt, nem késett, üdvözölték egymást, s elindultak a gyrososhoz. Ahogy odaértek a bejárathoz, érezték, ahogy a finom illatok terjengnek a levegőben. Bementek és leültek a pulthoz.
A pult mögül Babi néni mosolygott rájuk.
- Mit szeretnétek fiúk? - kérdezte öreges, de mégis kellemes hangon.
- Én egy gyros pitát kérek - szólalt meg Alex elsőként, majd Pisti felé fordult kérdőn.
- Én is azt kérek - mondta.
- Rendben, máris hozom - mondta Babi néni és már fordult is, hogy elkészítse a rendelést.
Miközben forgolódott Alex megpillantott az idős hölgy ingének a zsebében egy régi fekete fehér fotó egy részét. Csak két fejet látott rajta, semmi többet, és azt is csak egy pillanatra.
Pár perccel később már meg is kapták amit rendeltek.
- Jó étvágyat fiúk - mondta a kedves öreg néni.
- Köszönjük szépen - szólalt meg Pisti.
A háttérben egy nagyon bugyuta dalt hallottak, és nagyon csodálkoztak, hogy mennyire együgyű, semmitmondó szövege van. Nevetségesnek tartották, hogy hogyan lehet egy ilyen rossz „dalt” lejátszanak egy ilyen helyen.
Miközben ettek láttak egy plakátot, amin egy verseny állt, miszerint aki megtalálja az egyik pitában elrejtett lakatot és a hozzávaló kulcsot az nyer, azt viszont már nem látták, hogy mit, mert azt már eltakarta a pult. Keresték a sajátjukban, de nem találták, csalódottak is lettek egy picikét. Beszélgettek, ettek, nevettek, jól elvoltak, pár órácskát el is töltöttek odabent.
Mikor befejezték, megköszönték, kifizették és elmentek. Alex már nagyon fáradt volt és minél hamarabb haza akart menni, venni egy jó forró fürdőt és ágyba bújni, s másnap reggelig fel sem kelni.
- Figyu, én már nagyon fáradt vagyok, nagyon húzós napom volt ma is - szólalt meg Alex, miközben a metrómegálló felé haladtak.
- Jól van, menj csak nyugodtan, pihend ki magad, majd beszélünk még. Köszönöm a kaját, nagyon finom volt, jó ötlet volt, hogy együnk egy gyrost, jól is laktam vele - mondta Pisti.
- Szívesen, máskor is - szólalt meg rögtön Alex - de most már tényleg megyek, jó éjt, szia.
- Szia, jó éjt, és köszönöm még egyszer.
Elköszöntek, Pisti metróval ment haza, Alex meg gyalog.
Hazaért a 3. emeleti belvárosi lakásába. Vett egy forró fürdőt és ágyba bújt. Másnap reggelig fel sem ébredt. Álmában még bevillant a Babi néni ingzsebébe rejtett fekete fehér fotó, a plakáton hirdetett lakat és a hozzávaló kulcs, amit végül nem találtak meg.
Továbbhaladt, teljesen elmerült a gondolataiban, az aznapi történéseken agyalt. Annyira csak ment, szinte észre sem vette, hogy majdnem elsodort egy embert, aki egy hatalmas belvárosi ház öreg vaskapuján jött ki az utcára.
Kereszteződéshez ért, piros lámpát kapott, megállt. Miközben várta, hogy váltson a lámpa, a túloldalt látott egy babakocsit toló anyukát, aki mellett a nagyobbik gyereke futkározott, körbe - körbe ugrálta anyját és kistestvérét. Látszott rajtuk, hogy nagyon szeretik egymást, boldog családnak tűntek.
A lámpa eközben zöldre váltott. Mihelyst lelépett a járdaszegélyről, meg kordúlt a gyomra.
Éhes volt, mivel már hosszú órák óta nem evett egy falatot sem. De nem volt kedve egyedül beülni a sok idegen közé, így felhívta egyik barátját, Pistit, hogy egyenek együtt.
- Szia Pisti - mondta.
- Szia Alex - szólalt meg a telefonba, hangja boldognak tűnt. - Mondjad, miért kerestél?
- Arra gondoltam, hogy lenne-e kedved velem elmenni a gyrososhoz enni egy jót, mert nem szeretnék egyedül enni. Meg az is eszembe jutott, hogy te még nem is ettél gyrost, így hát arra gondoltam velem tarthatnál.
Kis habozás után Pisti megszólalt - Persze, szívesen elmegyek veled, csak mond mikor és hol találkozzunk.
- 20 perc múlva a kis földalatti megállójánál, az Oktogonnál. Feljössz és én ott foglak várni a lejáró tetején.
- Rendben van, megbeszéltük. 20 perc múlva ott leszek.
A 16 éves Pisti 20 perccel később már ott is volt, nem késett, üdvözölték egymást, s elindultak a gyrososhoz. Ahogy odaértek a bejárathoz, érezték, ahogy a finom illatok terjengnek a levegőben. Bementek és leültek a pulthoz.
A pult mögül Babi néni mosolygott rájuk.
- Mit szeretnétek fiúk? - kérdezte öreges, de mégis kellemes hangon.
- Én egy gyros pitát kérek - szólalt meg Alex elsőként, majd Pisti felé fordult kérdőn.
- Én is azt kérek - mondta.
- Rendben, máris hozom - mondta Babi néni és már fordult is, hogy elkészítse a rendelést.
Miközben forgolódott Alex megpillantott az idős hölgy ingének a zsebében egy régi fekete fehér fotó egy részét. Csak két fejet látott rajta, semmi többet, és azt is csak egy pillanatra.
Pár perccel később már meg is kapták amit rendeltek.
- Jó étvágyat fiúk - mondta a kedves öreg néni.
- Köszönjük szépen - szólalt meg Pisti.
A háttérben egy nagyon bugyuta dalt hallottak, és nagyon csodálkoztak, hogy mennyire együgyű, semmitmondó szövege van. Nevetségesnek tartották, hogy hogyan lehet egy ilyen rossz „dalt” lejátszanak egy ilyen helyen.
Miközben ettek láttak egy plakátot, amin egy verseny állt, miszerint aki megtalálja az egyik pitában elrejtett lakatot és a hozzávaló kulcsot az nyer, azt viszont már nem látták, hogy mit, mert azt már eltakarta a pult. Keresték a sajátjukban, de nem találták, csalódottak is lettek egy picikét. Beszélgettek, ettek, nevettek, jól elvoltak, pár órácskát el is töltöttek odabent.
Mikor befejezték, megköszönték, kifizették és elmentek. Alex már nagyon fáradt volt és minél hamarabb haza akart menni, venni egy jó forró fürdőt és ágyba bújni, s másnap reggelig fel sem kelni.
- Figyu, én már nagyon fáradt vagyok, nagyon húzós napom volt ma is - szólalt meg Alex, miközben a metrómegálló felé haladtak.
- Jól van, menj csak nyugodtan, pihend ki magad, majd beszélünk még. Köszönöm a kaját, nagyon finom volt, jó ötlet volt, hogy együnk egy gyrost, jól is laktam vele - mondta Pisti.
- Szívesen, máskor is - szólalt meg rögtön Alex - de most már tényleg megyek, jó éjt, szia.
- Szia, jó éjt, és köszönöm még egyszer.
Elköszöntek, Pisti metróval ment haza, Alex meg gyalog.
Hazaért a 3. emeleti belvárosi lakásába. Vett egy forró fürdőt és ágyba bújt. Másnap reggelig fel sem ébredt. Álmában még bevillant a Babi néni ingzsebébe rejtett fekete fehér fotó, a plakáton hirdetett lakat és a hozzávaló kulcs, amit végül nem találtak meg.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése