Az idegen

Újabb sűrű nap a belvárosi főzelékfalóban. Zoé, az egyik ott dolgozó, egy csinos, egyszerű fiatal volt, ám annál furcsább álmokkal. Amióta először hallotta Neil Armstrong történetét a Holdra lépésről, azóta legnagyobb vágya kijutni az űrbe és a Holdon járni. 6 éves sem volt még  amikor először hallotta  a történetet, ám azóta sem adta fel az álmát. De hogyan is juthatna egy ilyen hétköznapi lány a világűrbe? Azt csak a befolyásos, pénzes emberek tehetik meg…

Kezdett beesteledni, Zoé műszakja a vége felé közeledett már, el is kezdett felsöpörni, eltakarítani és rendbe tenni mindent, hogy be lehessen zárni. Ekkor lépett be a főzelékfalóba zilálva egy fiatal férfi.
- Helló, egy kávét szeretnék – mondta a férfi udvariasan miközben egy izzadságcseppet törölt le a homlokáról.
Zárórva volt, és nem is kávézó volt a hely, Zoé mégis kedves volt és amúgy sem volt dolga estére mivel monoton életet élt, munka után maximum filmeket szokott nézni albérletében, ahol egyedül lakik, így hát kiszolgálta a srácot.
- Tessék.  És hogy-hogy a főzelékfalóba jársz kávézni, főleg ilyenkor? – kérdezte nevetve Zoé.
- Úgy hallottam itt különösen finom kávét főztök, na meg ilyen bájos eladókkal nem minden főzelékfalóban találkozik az ember. – mondta mosolyogva a srác.
Zoénak tetszett a fiú, mégis furcsának találta a dolgot… A kávé már rág elfogyott, Zoé és a fiú, akiről kiderült hogy Jocinak hívták, hosszasan beszélgettek. Egy hullámhosszon voltak. Joci nagyon kedves volt, mégis titokzatos. Zoé legnagyobb álmáról is mesélt Jocinak. Az emberek általában furcsállták Zoét ha az álmáról beszélt nekik, ám Jocit mintha ez nem lepte volna meg. Mintha ez egy hétköznapi dolog lenne.

Beszélgetésük közepette Joci egyszer csak felállt, közölte  a lánnyal hogy mennie kell, és elviharzott, de előtte egy puszit nyomott Zoé arcára. A lánynak nagyon tetszett, de félt hogy nem látja újra Jocit, mert úgy elrohant. Nem tudta mi történhetett. Megnézte a fehér, gyémántokkal kirakott iPhone-ján (persze csak bizsu gyémántok) az időt, és megdöbbenve eszmélt rá hogy este 9 óra van. Hazarohant, fáradtan indult fel a lépcsőházban a lakásához, ám az ajtó előtti kis színes lábtörlőjén egy borítékot talált. Ahogy ment be az ajtón, a cipőt lerúgta a lábáról és kíváncsian nyitotta ki a borítékot… Meglepődött. Egy térkép. A térkép a leírása szerint egy kincshez vezet, ami a Holdon van elrejtve.
Valaki szórakozik vele? Elvitte másnap egy szakértőhöz, aki megállapította hogy egy több ezer éves térkép volt, és minden bizonnyal eredeti. A szakértő rögtön le is csapott a térképre és felajánlotta Zoénak hogy vele tarthat az utazásra a Holdra. Egy hatalmas álom teljesült. Sajnos Jocit sosem látta többé.  De ki tehette a térképet Zoé lábtörlőjére? Nincsenek véletlenek…